Úgy telik az idő, hogy szinte észre sem veszem.
Gyilkosságos filmeket szikrondramaturgkodtam, elfogytak sajnos, majd talán lesz még. A ház- és lakásszépítő srácok agyig vannak munkával, elég nehéz úgy egyeztetni, hogy mindenki jól érezze magát, hamarosan frissítem a weblap ezen részét is.
A virtuális asszisztens csoportokban, fórumokban megkeresés szinte már alig fellelhető, csak a rengeteg friss virtuális asszisztens vállalkozó reklámozza magát.
Első fotós ügyfelem visszamondta az együttműködést, mert alig van munkája. Sajnos ez a tendencia, sokan kínlódunk azzal, hogyan is kereshetnénk pénzt.
Részemről bevállaltam utolsó munkaadóm ajánlatát, vállalkozóként tevékenykedem neki. De ez sem könnyű, mert sok alkalmazott egyáltalán nem értékeli azt, hogy van még állása, és ha csúszva is kap fizetést, de legalább nem tették ki és fizetik utána a járulékokat – és kap egyáltalán fizetést. Van, aki ilyenkor inkább megsértődik és nem csinál semmit, amivel például az én munkámat akadályozza.
Nehéz helyzet ez mindenki számára, de a hátratett kéz biztosan nem megoldás. Én is azért küzdök és dolgozom, hogy egyszer majd jobb legyen, akkor is, ha ez pillanatnyilag nem kifizetődő. Mert ha nem csinálok semmit, ha senki nem csinál semmit, akkor biztosan nem lesz jobb soha…